Boldogságunk forrásai.
Lehet a cím nem is jó, hiszen úgy helyesebb lenne, hogy a „boldogságod forrásai”
-jelezve hogy ez mennyire személyre szabott egy hacaccáré.
Boldogság, vagy öröm... ? Ha a lézerpontos definíciót próbálnánk most megtalálni, akkor itt lennénk holnapig, szóval hajrá hanyagság és maradjunk annyiban, hogy sok pici öröm egymásutánban , elég ahhoz hogy boldogságot érezzünk.
Na de honnan jönnek, honnan kapjuk-vesszük ezeket az örömgyöngyöket a boldogság-nyakláncunkhoz?

_Sajnálom hogy ide kell böknöm ezt, de bizony lényeges különbség van a kapott és az elvett örömök között. Épp ezért is veszekszünk… harcolunk energiákért, figyelemért és még annyi mindenért, miközben pont a nehezen megszerzett örömöket élvezzük kevésbé. Na de ezt majd máskor. _
Had írjak már végre a felemelő, szipi-szupi, jóféle örömökről.

Saját perverziókon túl, körbekérdeztem és megtudtam hogy mindenkinek van valami olyan furcsa gyönyör az életében ami a nyilvánvalón túl mutat. Mert az, hogy szeretjük a zenét, vagy maszturbálni, vagy enni-inni valami finomat… ezek mind remek de túl általános példák, sőt én néha már unott fejjel kezdek a kukimhoz nyulni, ahogyan a zene is gyakran csak háttárzaj az életünkben

Nézzünk pár olyan példát ami talán téged is elindít a gondolkodás útján, hogy eszedbe jusson Te mit is szeretsz olyan nagyon, mi okoz neked olyan személyes kis örömöt - mint mondjuk Amélie érzett mikor a piacon a magvak közé furta az ujjait.
Feleségem a benzinszagot találja finomnak, én az erős vízsugárral való seggjuk zuhanyzást, valaki a talpárol tépkedi le az elhalt bőrt, de olyan is van aki a puncijábol vett szagmintát lélegzi be lehunyt szemmel. Pattanás kinyomásból is jön jóérzés, ahogy az sem döbbenetes, hogy valaki meg azt szereti ha a tűzforró kávé égeti végig a torkát.
Mindezeken túl pedig vannak a hangok, és az általuk okozta testen végig cikkázó élmények.
Úgy bizony. Nemcsak hang ami tetszik, finom suttogás, érdekes zaj… hanem valami konkrét ami nem ritkán fizikai érzéssé formálódik ha megfelelő gazdára talál. Van akinél ez valamiféle végtelenül átható, nyaktól a lábujjhegyekig futó nyugalom, míg másoknál furcsa csilingelős érzés keletkezik ami a gerincen szaladgál.
Furán hangzik, de vannak ilyenek. Millió és millió ember ébred rá mostanság, hogy amiről eddig azt hitte csak nála van ilyen hang-test reakció, az bizony egy létező, sőt renget embert érintő kedves kis fülcsoda. Neve is van a jelenségnek ASMR (Autonomous Sensory Meridian Response) vagyis az érzékelő meridian rendszer önkéntelen válasza. A meridian rendszerről főleg az akupunkturás, és más energia-egyensúllyal foglalkozó kutatóktól, gyógyítóktól szoktunk hallani/olvasni.
Értem én, hogy most ébredne a szkeptikus manó a válladon, de majd vele csevegtek később. Mi maradjunk most az ASMRos jelenségnél.
De lehet kéne neki adni egy magyar nevet...
hm.... mondjuk például HFHÉ (Hátborzongatóan Finom Hang Élmény) .... ?
Nem? Jó, akkor maradjunk az ASMR-nál, ha már olyan nagyon nemzetköziek vagyunk.
Érdekes hogy egyszerre beszélhetünk egy végtelenül intim élményről, ami közben meg világraszóló mánia is egyben. A szuperszemélyes borzongáshoz már könnyen találni anyagokat, hiszen észbontó mennyiségű ASMR video van már a Youtube-on, és naponta ujabb százezreket tolnak fel.
Az okokat, a vágyat az ilyen élményre talán mindennapjaink töltésében kereshetjük. A tartalom gyártáshoz pedig
az egyre megfizethetőbb érzékeny mikrofonok járultak hozzá nagyban, ahogyan a hangrögzítés és megosztás sem akkora technikai kihívás már. Szóval tessék felkészülni, vagy felkészíteni a morcos barátokat, mert bizony jön a HFHÉ – vagyis az ASMR gőz erővel.

Hogy miféle hangokról van szó? Nyálas suttogás, papirlapozás , fésű kapargatás, púderpamacsos mikrofonbirizgálás, bőrkrémezés, vagy épp egy óriási méz lepény nyámnyogós elfogyasztása
-pontosabban annak nézése/hallgatása okoz fantasztikus élményt (vagy ami talán ennél is több) megnyugvást milliónyi embernek világszerte.

A kívűlállónak lehetnek ezek bosszantó vagy visszataszító dolgok (személy szerint én a falra mászok az evés zajaitól) de a személyes élmények nem kell hogy publikum-képesek legyenek, nem kell hogy mindenkinek örömet okozzanak. Épp ez a lényeg, épp ettől lessz olyan de olyan nagyon nagyon jó.

Na én megyek zuhanyozni, neked meg kívánom hogy találd meg a saját kis örömödet,
hiszen talán ha eleget gyüjtesz belőlük, akkor abból akár egy szép nyaklánc is lehet ami nemcsak széppé tehet téged, de a világodat is.

A témáról bővebben beszéltem a podcastben,
meghallhatáshoz KATT-TAPPINTS IDE

-