Egy szerelmi kapcsolatnak vannak szakaszai. Ezt mindannyian tudjuk.
Kezdődik az első randin, amikor visszatartjuk...
Ilyenkor még udvariasan kimegyünk a mosdóba, csak hogy kiereszthessük.
Persze mindig van egy két sunyi alak, aki mit sem törődve mások orrával, simán kiereszti.
Ja. Ilyenkor van az, hogy még pofákat is vág -célozva arra, hogy valaki más volt.
Na de aztán a randiból kapcsolattá komolyodás után vége a feszengésnek. Már járás van, ekkor már csak igyekszik az ember nem túl hangosan, vagy legalább csak viccesen pukizni. Ilyenkor már "természetes dolog"-ként kezelődik az ügy, de csakis a fiúk pukiznak.
A járás második hónapja felé kiderül, hogy bizony a lányoknak is recseg néha a feneke.
Több év után már -állitólag- egyaltalán nem vicces. Inkább "Fúj te disznó, legalább szólhattál volna!" Reakció van. Az pedig, hogy lehet takaróval szag-szigetelni, csak egy újabb megdőlt mítosz. Épp úgy, mint "az enyém nem is büdös".., vagy a "popsiszex szagtalan" és hasonló teoriák.
Kell egy jópár év, mire újra vicces lesz a fingurászás. Ekkor már a gyerek kakilása-pukizása után jön hogy; olyan mint az apja/anyja.
De talán az a legjobb szerelmi szakasz, amikor már olyanokat mond a kedves a másiknak, a szerelmének(!) hogy
" Na menj arrebb, mert különben lefinglak"
És ami algdurvább, hogy tudod MEG IS TESZI! :-)

Nini egy share gomb....! Yay!